2045 - OASIS-odüsszeia - Steven Spielberg: Ready Player One (2018.)

A film, ami minden klasszikust összegyűjt és önmaga is klasszikussá válik. Így tudnám elsőre, egy mondatban leírni, hogy mi is ez a Ready Player One. Spielberg ezzel a filmmel magasra tette a lécet az ebben a stílusban alkotók körében, ugyanis nehéz lesz ezt überelni. Az ilyen stílusú mozik alapvetően nem hatnak meg, nem bírnak rám hatni. Viszont ez zseniális volt! Sok apró momentumot emelhetnék ki az egész filmből, de megint csak egy erkölcsi kérdéssel szeretnék kifejezetten foglalkozni. Képes-e néhány tinédzser megmenteni a világot? Már-már elcsépelt ez a kérdés, unalmas és klisés. Nem is teljesen valósághű ez a helyzet. Akármennyire is fejlődik a technika, nem fogunk ilyen állapotra eljutni (legalábbis reménykedjünk ebben). A külső világot kéne megmenteni a belső világon keresztül. Verseny: verseny a részvényekért, verseny a "fennmaradásért", verseny a szerelemért. Mert hát minden hatásvadász filmből nem hiányozhat a szerelem. De ez nem baj. Nem ezekre a klisékre volt hál' Isten fektetve a hangsúly. Sokkal inkább egy izgalmas, élvezhető, mozgékony filmre, amiben a világ egy teljesen más képet mutat és amelyben a világon belüli világ, az OASIS határozza meg a külső világot jó és rossz értelemben is. Közösségalkotó ereje is van ennek: néhány ismeretlen fiatal, akik a VR-ben (virtual reality) barátkoztak össze, nem csak a belső, de a külső világban is együtt harcolnak a cél érdekében. Talán ez az, amit leginkább - mint megtapasztalt üzenetet - kiemelnék a filmből. Rengeteg benne a filmes utalás, hol nyitottabban, hol rejtettebben (a cím többek között erre is utal), és ez rettenetesen izgalmassá, viccessé és - mint ahogy már mondtam - klasszikussá teszi a filmet. Az meg, hogy a Stayin' Alive is megy benne... Egyszerűen nehéz mást mondani erről a filmről, meg kell nézni az elejétől a stáblista végéig!

Az elején feltett költői kérdést szándékosan hagytam nyitva, a fantáziátokra bízom a választ!

B.